11. Ole Nydahl előadása utáni élménybeszámoló.
Apa: Na és mi volt az előadáson?
Anya: Volt pár érdekes dolog, például elhangzott, hogy egyedül a választás az ami abszolut, amit választunk az nem az. Mondjuk ezzel nem mondott semmi újat. (Hozzáteszem ez volt az a rész, amit abszolut nem értettem.)
Ati: Nekem sem mondott semmi újat.
Így utólag azt gondolom, hogy valószínűleg Atinak tényleg nem mondott semmi újat, ezért is én mászkálok Ole előadására és nem Ati.

10. Szülinapi zsúr
-Ati, miért akarod A...-t meghívni a szülinapi zsúrodra, hiszen nemrég mondtad, hogy utál téged?
-Igen, de én nem utálom őt.

9. Ati a kóláról:
- Anya, ne vegyél többet kólát, nagyon egészségtelen, csak szénsav van benne és cukor.
- Kisfiam, honnan veszed ezeket?
- Anya, hát kóstold meg!

8. Nyáron zajlott ez a kis párbeszéd a Balatonnál:
- Anya, neked van valami vágyad?
- ??? És neked?
- Nekem van! Szeretnék elkapni egy vadkacsát. Úszik a vadkacsa, gyanútlan, én meg úszok utána és hopp, elkapom.

7. Kis történet Atiról:
-Képzeld Anya, ma rajzszakkörön azt kellett lerajzolnunk, hogy mikor lennénk boldogok.
-És mit rajzoltál?
-A Harry Potterből egy jelenetet.
-?????
-Tudod, Anya, én mindig boldog vagyok, vagy mindent le kellett volna rajzolnom, vagy semmit, ezért rajzoltam inkább a Harry Potterből egy jelenetet. Akkor lennék még boldogabb, ha minden boldog lenne.

6. Ati cicája:

5. Ati egyik rajza; Az erdőszellem

4. Atival étteremben voltunk és olyan rendetlen volt, hogy végül el is kellett jönnünk. Férjem azt gondolta, hogy jól megbünteti a gyereket, hadd tanuljon belőle. "Ati, lehetetlenül viselkedtél az étteremben, ezért egy hétig nem számítógépezhetsz." Válasz: "Nem baj, nem is akartam."

3. Első osztályos kisfiam matematikai kérdése: "Anya, hányszor százszor hány az mennyi?"

2. Attila kb. 3 éves lehetett, amikor kirándulni voltunk Dobogókőn, a kirándulás után egyfolytában a "hétánnonót" emlegette, nézzük meg a hétánnonót , menjünk a hétánnonóhoz stb. Fogalmunk sem volt róla, hogy mi lehet a hétánnonó. Persze a szülők nagyon agyafurtak, ezért azt találtuk ki, hogy mindenféle kérdéseket teszünk föl a hétánnonóról, hogy megtudjuk, hogy mi is lehet az. "Ati, mit eszik a hétánnonó?" "Nem eszik semmit, mert már jól van lakva." Puff! Ennyit a nagyeszű szülőkről. Végül kiderült, hogy a hétánnonó a sífelvonó volt.

1. Kétéves volt Attila, amikor elmentünk először együtt nyaralni Velemérre. Egy igazi régimódi parasztházban laktunk, még kerítés sem volt. A tejet a szomszédból hoztuk, ahol reggel fejték. A konyhában feltettem a tejet forrni, aztán megyek ki, keresem a gyereket, de a gyerek sehol. Állok az utca közepén, mint egy ... , a szomszéd éppen kint volt szintén. "Arra láttam menni a kisfiút"- és a kanyar felé intett, hát tényleg ott szaladt Ati elfele, épp csak, hogy a szőke feje kivillant az útmenti bokrok közül, hátra sem néz. Rohanok utána: "Kisfiam, hová indultál?" "Baba szalad." "Hova szalad?" Kiderült, hogy a tehénhez indult vissza, mert meg akarta nézni a tehenet. Elmentünk együtt és a háziak voltak olyan kedvesek és megmutatták nekünk a tehenet.